💜 Reggeli rutin

Már hajnalodik, mikor kinyitom a szemem. Hamarosan ők is felébrednek az ágyukból. Zolit különböző helyeken szoktam várni reggelenként. Van, hogy a forgószékében alszom, van, hogy Nóriéban, De olyan is előfordult, hogy a mosdókagylóban vagy épp valamelyik számítógép tetején vártam reggel. Mikor megérkezik, mindig köszönünk egymásnak. Zoli kicsit megsimogat, majd én a nappaliban, a zongora asztal sarkán az ajtó mellett várom, hogy megkapjam a gyógyszerem, a kedvenc jutalomfalatommal. Már hallom a zacskó csörgését, és türelmetlenül várom Zolit. Amint belép az ajtón, lehuppanok az asztalról, hallani a mancsaim koppanását a padlón. Sietek is a tálamhoz és nekilátok a finomságnak. Addig Zoli készülődik munkába. Én türelmesen (vagy néha türelmetlenül) várom újra a zongora asztal sarkán. Nyílik az ajtó, koppannak a mancsaim a padlón. Már elő van készítve a reggelim az előszobában. Egymásra nézünk Zolival. Egyél cica, ügyes vagy. Én most megyek, szia Mirci. Visszanézek rá, olykor még egy halk nyávogással is elköszönök tőle, majd nekilátok a reggelinek.